Újfajta baktériumot találtak a kínai űrállomáson
Kínai kutatók még 2023 májusában gyűjtötték be azt a mintát, ami a kínai űrállomás fedélzetéről származik.
Kínai kutatók még 2023 májusában gyűjtötték be azt a mintát, ami a kínai űrállomás fedélzetéről származik.
A kínai űrhajósok egy 12 részes kísérletsorozat során sikeresen tesztelték a mesterséges fotoszintézist, amely oxigénnel láthatja el az űrhajósokat, miközben üzemanyagot is termel a rakéták számára. A rendszer könnyen átalakítható, így más anyagok is készíthetők vele.
Hsziao Hang a neve annak az intelligens robotnak, amivel az ember-robot munka hatékonyságát vizsgálják a tajkonauták a kínai űrállomás fedélzetén.
Megérkeztek a Nemzetközi Űrállomásra az orosz kozmonauták, így már annyian vannak az űrben, mint még soha.
Decemberben, majd még márciusban is vészjavításokat kellett végezni a kínai Mennyei Palota űrállomáson, miután megsérültek a napelemszárnyai – hozták nyilvánosságra minap.
Mikrogravitációs környezetben nem könnyű még egy olyan egyszerű feladat elvégzése sem, mint a hajvágás, a hajszálak ugyanis az egész űrállomást beteríthetik.
A Földdel a háttérben örökítették meg a kínai űrhajósok a Mennyei Palotát, azaz a kínai űrállomást. Ehhez igen bonyolult manőverezésre volt szükség.
A mikrogravitáció miatt egészen másként viselkedik egy gyertyaláng az űrben, mint a földi környezetben – kínai asztronauták be is mutatták, mennyire.
Május 30-án összesen 17 ember tartózkodott a világűrben a Nemzetközi Űrállomás (ISS) és a kínai űrállomás fedélzetén.
A kínai űrállomás legénysége hamarosan lezárja a Mennyei Palota építésének utolsó műveleteit.
Kína ismét egy irányítatlan becsapódással semmisíti meg a Hosszú Menetelés 5B rakétájának egy darabját, de ebből már máskor is volt probléma.
A Tienhon (Mennyei Harmónia) nevű központi modul lakói szeptember közepén hagyják el az állomást, amely jelenleg is épül.
Robotkart szereltek fel, amelyre szükség lesz az állomás további részeinek csatlakoztatásánál.
A Föld légkörébe napokon, vagy inkább órákon belül visszatérő Tienkung-1 (Mennyei Palota-1) kínai űrállomás nem fog károkat okozni a Földön, amikor darabjai a Földbe csapódnak – közölték kínai tudósok.
Valamikor péntek és hétfő között csapódhat a Földnek a 2016 óta nem működő Tienkung-1 (Mennyei Palota-1) kínai űrlaboratórium, amelynek roncsai mintegy ezer négyzetkilométernyi területen szóródhatnak szét.
Néhány héten belül a Földbe csapódik a Tienkung–1, amely fölött a kínai űrhivatal már hónapokkal ezelőtt elvesztette az irányítást. Nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban.
Minden eddiginél pontosabb prognózis áll rendelkezésünkre azzal kapcsolatban, mikor okozhat gondot a Földön a jelenleg is bolygónk felé zuhanó Tienkung–1 (Mennyei Palota–1) kínai űrállomás, illetve annak Földet érő nagyobb darabjai.
Európai űrszakértők becslései szerint heteken belül a Földnek csapódnak az egyre alacsonyabb pályán, irányíthatatlanul keringő Tienkung-1 kínai űrlabor részei.
Kína első űrállomását még 2011 szeptemberében indították Föld körüli pályára, néhány hónapja leállt, azóta nincs fölötte irányításuk a szakembereknek. Most kiszámolták, hogy nagyjából hova fog lezuhanni.
Egy Hosszú Menetelés-7 típusú hordozórakétával helyi idő szerint csütörtök este indították útnak Kína második űrállomását.